53. rész
- Figyelj. Gyorsan lemész, elküldöd a képeidet és feljösz. Majd itt lefürdesz. - kérlelt tovább.
- Ajj Tom - sóhajtottam. - Oké. De nemtudom, hánykor jövök vissza. Lehet csak 11 körül.
- Én várlak - mosolyogva adott egy puszit a homlokomra, és mikor megfordurdultam, kicsit a seggemre csapott, ezzel jelezve, hogy menjek xD
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Visszamentem Mátéhoz.
- Nah hogy ment? - kérdezte egyből.
- Bill nem akar látni - forgatom a szemem. - Tom meg vagy 1 óráig győzködött, hogy ma aludjak nála - nevettem.
- És ott alszol? - kiváncsiskodott.
- Igeen, valahogy tényleg el kéne köszönnöm tőle. De ne gondolj rosszra - figyelmeztettem. Ő csak vigyorgott.
- Egyébként neked is hoztam VIP jegyet holnapra. Jha és akkor hazamész vagy mi lesz? - kérdeztem, mikor bekapcsoltam a laptopomat és kipakoltam az előző esti táskámat.
- Hát. A bemutató másnapján hazamegyek. Már a jegyemet is megvették. Lesz számomra munka otthon - mondta. - És akkor jövök vissza, amikor a fiúk is. Június közepe fele. Aztán itt lehetek augusztusig.
- Akkor jó - mosolyogtam.
Felmentem msn-re, felvettem a "nincs gépnél" állapotot, hogy ne írjanak. Felvettem a lányokat. Szerencsére mindenki fentvolt, aminek nagyon örültem. Mindenkinek elküldtem megosztási mappában a képeket. Míg vártam hogy átmenjen, én is elkezdtem őket nézni.
Jesszus, Amy & Clara smároltaak! :O Michaella, Lena meg én pedig fél méter magasról töltöttük a szánkba a kis pohár piát. Az egyik képen Franziska valami banánt tart a szájában és úgy csinál, mintha...xD Áh, rengetek őrült kép volt. Valamelyiken mind a 9-en rajtavoltunk, aminek meglehetett volna adni a "modern leszbikusok" címet -.-" Szegény emberke mit gondolhatott, akivel lefényképeztettük magunkat? xD Nha mindegy, ez életre szóló élmény volt, és holnap este folytatjuk :)
Kb 10 óra volt, mire mindenkinek átment a kép. Összepakoltam magamnak pár cuccot. Pizsamának majd Tom ad valamit. Vittem a borotvámat, a testápolómat, az arckrémemet. Fogkefét ad. Vittem hajvasalót is, és alap smineket. Ezek többsége holnapra kellett nagyon. Csúcsformában kell megjelennünk.
- Akkor én lemegyek Tomhoz - közöltem Mátéval.
- Csak semmi rosszalkodás - kacsintott.
- He-he... - gúnyolódtam. - Holnap este találkozunk.
- Előre is sok sikert - mosolygott.
- Köszi, imádlak - adtam az arcára egy puszit és indultam fel.
- Oh, még nincs is 11 - köszöntött.
- Talán baj? - mosolyogtam.
- Neem, örülök - viszonozta.
- Öhm... reggel 10-kor kelek fel. Majd a te fogkefédet használom, ha nem baj. És ma estére pedig adnál valami pizsit? - néztem rá angyali szemekkel.
- Szerintem arra nincs szükség - vont vállat.
- Tom! - szóltam rá.
- Komolyan! Én boxerben alszok, akkor te is tudsz fehérneműben, nem? Meg már úgyis láttuk egymást - a végére vigyor lett az arcán.
- Előre szólok, hogy ne számíts extrém búcsúzkodásra - mondtam őszintén.
- Nem számítottam - nézett ártatlanul. - Nha és elküldted a képeket?
- Igeen, szerencsére mindenki fentvolt. Úh, nagyon durvák amúgy - húztam el a számat. - Gáz lenne ha nyilvánosságra kerülte. Oké, mindenki tisztában van azzal, hogy a modellek néha túlságosan is átlagost felülmúló bulikat csapnak, de akkor is!
- Azokat látni akarom - csillogott a szeme.
- Gondoltam - mosolyogtam gúnyosan. - Ezért elhoztam neked mindet a fényképezőn. Míg fürdik, nézd végig és röhögj.
- Meglesz - mutatta fel az egyik hüvelykujját. Így is lett. Mikor kiléptem a fürdőből fehérneműben és vizes hajjal, elröhögte magát.
- Oh, ilyen hülyén nézek ki? - biggyesztettem le az alsó ajkamat.
- Dehogyis - közelebb jött és hozzámsimult. Dejóó, meleg, puha és izmoos *.*xD - Csak a képek...
- Jha.. mondtam hogy kicsit gázos - vontam vállat.
- De nincs azzal semmi baj. Bár, mikor valami agyonbuzult külsejű srác szájába dugdostad a banánt, az nem igazán tetszett.
- Csak nem féltékeny vagy? - kérdeztem sejtően.
- Egy buzira?Pf - nevetett.
- Amúgy egyáltalán nem buzi volt - megnyaltam a szám szélét.
- Mi? Mit csinált veled? - kérdezte kétségbeesetten xD
- Semmiiit, nyugi. Egy csók nem a világ vége.
- Megcsókolt? - fordított maga felé.
- Ugyan már Tom... - néztem értetlenül.
- Te csak az enyém vagy - szorított magához - Csak én csókolhatlak meg.
- Na ne mond? Mégis mióta? - toltam el kicsit magamtól. Pár másodpercig csak meredt rám, aztán megszólalt:
- Nézzünk valamit a TV-ben. Elvileg most keződik egy jó film az HBO-n. - mondta és behúzott az ágyba.
hallgasd: E-rotic - Moonlight Shadow
Nem tudtam a filmre figyelni, csak gondolkodtam. Tom, Bill. Bill, Tom. Bill szeret, nyílvánvaló. De minden apróságon felhúzza magát, aminek semmire értelme, és ilyenkor a legkevésbé sem mutatja ki, hogy többet érezne nállam puszta útálatnál. De Tom. Ő kedves, aranyos, izmos, macsó (pont a típusom), raszta haj (még egy előny), és nem kiabált velem minden faszságért. Megért, mert olyan mint én. Mert tudja, hogy tudom mit csinálok. Bill pedig még lépni sem tud :S És ezután már nem is nagyon fog, mert lehetőség sem lesz rá. De most itt van Tom mellettem. És azt mondta "Te csak az enyém vagy. Csak én csókolhatlak meg." - ilyesmit nagyon rég mondtak már nekem. Ha nem is mutattam ki, de azt hittem ott olvadok forrócsokivá. Lehet felnyalogatott volna. Nah jó, ebbe ne menjünk bele xD
- Hát ez jó volt - nevetett. Hirtelen felriadtam. Hogy mi? Jha, ez a film.
- Aha, igen... - próbáltam felvenni a hangsúlyt. Ahogy néztem a nevető arcát, a száját, a piercingét, a szemeit, a felsőtestét, a haját... Úristen! Itt a felismerés, melyet eddig nem vettem észre. Pedig végig a szemem előtt volt.
Belezúgtam Tom Kaulitzba! De képtelen voltam észrevenni, mert elvakított Bill és az iránta érzett sajnálatom, amire azthittem, szerelem. Neeem, én VÉGIG Tomot szerettem. Az ő személyiségét. Hasonlítunk, szeretünk a másikkal lenni, kétszer feküdtünk le és többször is lehetett volna. Ez már egyikőnk számára sem egyéjszakás kaland... Bár, Tomot ismerve, sosem lehetek biztos benne, mit akar pontosan.
- Tom - fordultam felé rekedt hangon.
- Jól vagy? - kérdezte, mikor meglátta az arcomat.
Közelebb mentem hozzá, mélyen a szemébe néztem válaszok után kutatva, majd gyengéden és lágyan összeértek az ajkaink. Lassú és rövid csók volt. De a legérzékibb, mióta ismerjük egymást.
- Mért? Mért pont most jöttél rá? - nézett a hatalmas barna szemeivel, miközben erősen magához ölelt. Mint még soha ezelőtt.
- Tom... olyan, de olyan idióta vagyok! - bújtam hozzá mégjobban és a nyakába suttogtam. Csoda, ha értette amit mondok.
- Mindketten azok voltunk - félresöpört egy tincset az arcomból. - Na, mosolyogj.
- Oké - engedelmeskedtem. - Szóval ezért akartál ennyire elbúcsúzni.
- Igen. Ha későn jössz rá és mi már elmentünk, akkor rosszabb lenne. De így van időnk megválni egymástól. - magyarázta.
- Te.. - nagyot nyeltem - Te hogy érzel?
- Úgy, mint még soha. Mióta először becézgetni kezdtük egymást és "veszekedtünk", azóta csak te jársz a fejemben. Valami van, amit nem ismerek. Még. - mosolygott. - És te?
- Valami ilyesmi. Nehéz volt rájönnöm, mert még velem sem volt ilyen.
Folyt köv. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
