36. rész
- Egy végzős diákot kéne játszani, akit a divat már kicsi kora óta érdekel, és divatbemutató szerverző, ruhatervező és stylist akar lenni. - David
- És mennyi idő lenne egy rész? - egy csaj
- Azt még nem tudom pontosan. De kb. 30-40 perc - David - Még valami?
...csend...
- Rendben, akkor holnap felhívok mindenkit. - David

- Szia - köszöntem Mátéra
- Nahszia. Mi volt? - Máté
- Semiii érdekes - nem akartam nekem elmondani, mert akkor egész nap azzal nyaggatna és én egyedül akartam dönteni - Csak a bemutatóval kapcsolatban mondtak pár dolgot.
- Oké - Máté
- Fiúk? - én
- Még nem jöttek haza. Nemtom mit fotózkodnak eddig - Máté a TV-t kapcsolgatva
- Nem is baj...pihenni akarok kicsit - feküdtem be az ágyamba
- Mostanában hamar fáradsz. Fogod te ezt bírni? - Máté
- Persze...csak mostanában elég furcsán jönnek össze a dolgok - sóhajtok
- Igen? Pl?
- Áh semmi. - vonok vállat
- Hé. Ha már együt lakunk, akkor beszélnünk is kéne. És ha nyáron is velem akarsz visszajönni.. - mondta sejtően
- Visszajössz? - fordultam felé vigyorogva
- Igen, de akkor beszélgessünk - dőlt hátra az ágyán - Mi bánt?
- Hát...igazából nem tudom hogy mit érzek - én
- Bill?
- Igen...nemtudom hogy most mi van. Jól el vagyunk meg minden, de... ő nem az a tipus ami én vagyok - húzom el a számat
- De ha beleszerettél... - kezdte
- De NEM szeretem - vágtam közbe - Mondjuk...képes lennék beleszeretni. És áááh! Ez a baj! Nem akarom hogy szeressem. Azt se akarom hogy ő belémszeressen.
- És ha már késő? Ha már belédszeretett? - néz kérdően
- Neem, az nem lehet. - mondtam és itt elgondolkoztam azon, hogy hányszor csókolhatott volna már meg...csak valami mindig közbejött =/
- De ha pl megcsókolna, hagynád magad? - kérdezi. mivan, felcsapott gondolatolvasónak? >.<
- Igen. - mondtam pár mp után - De ilyen nem lesz... nem is lehetnénk együtt. 2 külön világban élünk - csóválom a fejem
- Ha nem vetted még volna észre... teljesen egyforma világban éltek - nézett rám tök komolyan - Most a részleteket nézd és rájössz. - mondta és ismét a TV felé fordult
Én pedig elforultam a másik irányba és próbáltam aludni, ami elég könnyen ment. Mostanában lehet tényleg túl fáradt vagyok :S
- Heló! - hallottam Tom hangját, h bejött, de nem nyitottam ki a szemem
- Cső. Vége van? - Máté
- Jah.. teljesen kifárasztottak minket. David elment a szünetben és várhattunk rá egy csomót - forgatja a szemét - Am elvihetem Kitty laptopját?
- Vidd - von vállat - Bill?
- Sztem alszik - Tom - Vagy pihen, zenét hallgat...
- Este átjössz még? - Máté
- Nemhiszem. - Tom - Heló. - és kiment
Ennyi maradt meg ebből a napból.

12. nap
Elmentem egyedül abba a kávézóba, ahol Saraht ismertem meg. Ugyanoda leültem és ittam egy kávét meg kajáltam kicsit, közben a film szerepen gondolkoztam. Mindig is szerettem szerepelni. Akkor meg mért nem próbálhatnám meg? De a fiúknak erről nem szólok. Nem akarom h befolyásolják Davidet. Az nem lenne fair... és én csak úgy szeretek valamit megkapni, ha meg is dolgoztam érte. Gondolatmentemből a telóm zökkentett ki. Eszküsöm kihajítom ezt a szart...:@ elegem van h mindig csörög.
- Mivan? - szóltam bele idegesen
- Bocs, zavarlak? - hallottam Bill hangját
- Bocsi, nem tudtam hogy te vagy. Most egyedül akarok lenni... Később találkozunk. Szia. - mondtam és letettem
Nem tudom mért nem volt vele kedvem beszélni. Lehet kicsit kikészít már hogy lassan 2 hete 3 pasival összezárva élek...felhívtam Lenát:
- Szijó! Nem jössz valamerre? Elegem van a pasikból - nevetek
- Sziia. Mehetek. őő BerlinPlaza előtt 1  óra mulva? - Lena
- Oké, szija - mondtam és letettem
Addig még a többi kajámat megettem és elindultam busszal a plaza felé. Kicsit hamarabb értem oda, szval várnom kellett, de Lena sem késett.
- Sziia - köszöntünk egyszerre 3 puszival
- Plazaba menjünk? - Lena
- Mehetünk. - bólogatok - Te már gondolkodtál a szerepen?

Folyt. köv.