Ezután ottmaradtak Billék szobájában Gustavék is. Elvoltunk. beszélgettünk. Elmondtuk Georgéknak hogy miről is maradtak le a gépen... Ja... Billék idegösszeroppanásáról... xD
Mivel 5 órakor érkeztünk meg, már 9 óra volt. Mindenki álmos lett... ilyen hamar. A sok utazástól, meg minden... :)
DE még egy kicsit hülyültünk. Tom ismét próbálokozott Fanninál, de nem járt szerencsésen... :D Billel 20 percig néztünk farkasszemet. A többiek csak röhögtek, hogy hogy bírjuk ki így, egy mosoly nélkül. Ugyanis egyszer se mosolyodtunk el. Szóval elvoltunk.
Aztán fél 11-kor mindenki betért saját kis házikójába, lezuhanyoztunk, bedőltünk az ágyba és már aludtunk is...

Reggel 9-kor keltünk Fannival.
- Jó reggelt! - Fanni
- Jó reggelt! - én
Kikászálódtunk az ágyból és a fürdő felé vettük az irányt. Mikor az ajtaja elé értünk, elkezdtünk veszekedni. Egyszerre akartunk bemenni az amúgy is keskeny ajtón...
- Ne má'... Kisebbekké az elsőbbség! - én
- Jajj, az a pár hónap... Engedj már be! - Fanni - Amúgy is én keltem fel hamarabb - nyújtotta ki a nyelvét
- És? Kit érdekel? Akkor is én vagyok a kisebb! - én
- Az engem egyáltalán nem érdekel! Én... akarok... bemenni... - próbált Fanni bemenni, de én mindig lefogtam... xD
- Jólvan! - én
- Én átmegyíek Billékhez zuhanyozni meg rendbe hozni magamat, biztos még nem keltek fel. - én és ezzel felkaptam a ruháimat amit fel akarok venni és ajtó felé vettem az irányt, de mielőtt még kimentem volna, mondtam valamit Fanninak - OKOS ENGED SZAMÁR SZENVED!
- Hülye! - Fanni
Ezután Fanni beemnt a fürdőbe, én pedig átmentem a fiúkhoz. Halkan bementem, láttam hogy még mindketten alszanak. Jajj, olyan édin aludtak :D
Feltűnés nélkül sikerült bemennem a füdőbe. Becsuktam az ajtót, levettem a ruháimat és elkezdtem zuhanyozni. Egyre frissebnek éreztem magam, nagyon jólesett a tegnapi nehéz és fárasztó nap után.. xD
Aztán történt egy váratlan dolog: valaki hirtelen elhúzta a zuhanyzófüggönyt, de amilyen hamar elhúzta, olyan hamar vissza is húzta... Én először alig fogtam fel hogy mi történt, olyan gyors volt. Igazából a függönynek háttal álltam, szóval az illető nem sokat láthatott... :S
Leállítottam a zuhanyt.
- Ki a franc volt ez hülye??? - kiabáltam
- Ömm... bocsi! Csak azt hittem... valami... valami betörő... - valaki xD Aki persze nevet...
- BILL??? Most meg mi olyan vicces?? Csak nekünk van még a házatokhoz plussz kulcsunk, hogy jöhetne be egy betörő??? Adj egy törülközőt! - én
- Oké - Bill
- Nehogy a függönyön keresztül, mert kinyírlak!! - szóltam gyorsan közbe
- De máshol nem tudom... - Bill
Felnéztem a függönytartóra, és valóban, a plafonhoz volt rakva, onnan lógott le a hosszú függöny.
- Add ide! - dugtam ki az egyik kezemet
- Tessék - adta oda
Magamra raktam és elhúztam a függönyt. Egyből rávetettem magamat Billre. Vagyis elkezdtem csikizni. Na jó... korán (???) reggel csikizzük egymást: én egy eszál törülközőben, Bill pedig egy szál boxerban... Hát szép egy látvány lehetett Tomnak, aki benyitott Bill ordibálásra... xD Már a vizes földön csikiztem Billt... :)
- Höh... Ti meg mit csináltok? - vigyorog Tom kajánul
- Ne vigyorogj mert teszek rólla hogy soha többé ne tudj vigyorogni!!! - én mérgesen és ki is mentem a házból
- Ennek meg mi baja? - Tom
- Ó... Csak mikor zuhanyozott... hát... azt hittem valami betörő... és elhúztam a függönyt... - Bill
- WÁÁ!! Ez király! és milyen? - Tom kíváncsian
- Tooom! Amúgy is háttal volt - Bill
- Holnap én húzom el a függönyt - Tom
- Aha. És gondolom hogy azt szeretnéd ha Fannit látnád meg! - Bill sejtően
- Mi? Már miért? Úgyértem jólenne, de... - Tom
- Csak nem érzel valamit? - Bill
- Jajj, haggyá' má' a szerelem dumáiddal - ment ki Tom vissza a szobába
És akkor én rontottam be Billék házba, újra. Bementem a fürdőbe. Az ajtó csukva volt, nemtudtam hogy Bill bennt van... Benyitottam... Mivel nem láttam senkit, bementem és felvettem a ruháimat a vizes padlóról... Megfordultam, és akkor láttam hogy ott van Bill az ajtó mögött... Hmm... mesztelenül... Egyből a szememre tettem a kezem és gyorsan, meglepődötten kimentem... xD
- Ez a reggel is jól kezdődik - motyogtam mérgesen
Bementem a saját házunkba, Fanni már készen várt, én meg vizes ruhákkal a kezemben egy száltörülközőben álltam előtte.
- veled meg mi történt? - kérdezi nevetve
- haggyál! - én mérgesen és a szekrényből kivettem más ruhákat: egy farmer rövidgatya + egy feliratos topp
Bementem a fürőbe és felöltöztem, mikor kientem már ott volt Bill és Tom is. Ott ültek fannival a TV előtt.
Szótlanul odamentem és leültem Fanni mellé. Az ülési sorrend ez volt: Bill, Tom, Fanni, én. csendben néztük a TV-t, valami hülyeség ment benne. Aztán hirtelen Bill megszólalt:
- Legalább már kvittek vagyunk - nézett rám vigyorogva
- Hát én ennek egyáltalán nem örölük! - nézek rá szúrosan
- Tudom én azt... - Bill
- Hülye! - motyogtam és zavaromban kapcsolgatni kezdtem a TV-t. Fanniék csak néztek, nem értették hogy most mi a bajom. Amikor a vivára értem, éppen a Totgeliebt ment.
- Áh... Hülyeség... - motyogtam és kikapcsoltam a TV-t
- Na, azért nem kell ennyire felkapni a vizet - Bill
Erre én csak egy vállrántással feleltem.
- Elmondanátok végre hogy mivan? - Fanni
- Csak az hogy legközelebb inkább várok rád fél órát, de biztos nem nálluk fogok zuhanyozni! Hál' istennek kvittek vagyok! jajj, de boldog vagyok - néztem hülyén Billre
- Ne veszekedjetek már! Inkább mondjátoki el hogy mi a bajotok és talán segíthetünk is... - Fanni
csend...
- na?? - Tom
- emlékszel, reggel megláttam meztelenül, de csak hátulról... utánna mikor visszajött a ruháiért, ő látott meg engem, és nem hátulról... - Bill
- És szerinted ez olyan jó! - mondtam hülyén
- Én ezt nem mondtam! - Bill
- Azt mondtad: "legalább már kvittek vagyunk"! Hát ez engem nagyon nem tud érdekelni, főlleg nem boldoggá tenni - én
Ekkor kopogtak.
- gyere! - Fanni és Tom
Georg és Gustav sétáltak be hozzánk frissen.
- Hello! - ők
- Jó regge... napot! - Tom
Bill és én még mindig szúrósan néztünk egymásra.
- Tényleg nem kéne emiatt összeveszni - nézett rám édesen Bill
Sóhajtottam egy nagyot.
- Okéé. Akkor szent a béke? - én
- Persze! - Bill és odajött hozzám, majd megölelt
Viszonoztam az ölelését. Georg és Gustav értetlenül néztek, amit Tom észrevett... Hát megmondta nekik...
- reggel lefeküdtek egymással - nevet Tom xD
Erre Gustavékon kívűl mindenki felnevetett. Ők csak néztek értetlenül, talán elhitték Tomnak?
- Nem ez nem igaz! Soha nem feküdnénk le egymással! - tettem hozzá egy idő után
- Az igazság az, hogy mindketten meglátták egymást meztelenül! - Tom
- Hát... Ez sajnos igaz.. - én
Gustavék elkezdetek röhögni.
- Ez egyáltalán nem vicces! - mondtam mérgesen
- Pedig az! - Gustav
- Igazából azért jöttünk, hogy venni kéne valami kaját... - Georg
- Akkor menjünk! - Bill
- Én nem megyek! - Fanni, Tom és én egyszerre
- Akkor csak hárman megyünk - jelentette ki Georg

... Negyed órával később
Bill, Gustav és Georg már elmentek a közeli városba venni kaját meg mindent. Addig mi hárman ott punnyadtunk a TV előtt. DVD-én néztünk valami horrort, elég unalmasnak tűnt, főlleg nappal.
- Én ezt unom... Már 100x láttuk... - Fanni
- Hogy viszonyultok a békákhoz? - Tom
- Ezt hogy érted? Utáljuk a békákat, egyszer mikor kicsi voltam majdnem sokkot kaptam mikor békát raktam a pólómba - fintorodok el
- Hehe. Az jó! - vigyorog Tom - Mindjárt jövök
Kiment Tom az udvarra. Látott pár (pár???) békát is, muivel az előbb esett az eső.
Tom már vagy 10 percde kinnt volt. Mi csak bámultuk azt az unalmas horrort.
Aztán hirtelen valaki... aki persze nem más volt, mint Tom... ki más lehetett volna?! Bedopott 2-2 nyálkás, undorító valamit mindkettőnk pólójába hátulról...
- ÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!! - Fanni és én
Tom csak röhögött, miközben mi elkezdtünk fel-alá rohangáli, hozzá se mertünk érni magunkhox, csak ordibáltunk... xD Aztán egy hirtelen mozdulattal mindketten levettük a pólónkat, Tom nagy örömére... Így a békák is elszabadultak és megnyugodtunk... De a bosszú nem maradhat el... :P
- Bazdmeg Tom te magadnál vagy??? - ordítottam le a fejét
- Ha bestek pár békát a melltartótokba azt is leveszitek? - vigyorog kajánul Tom
- Te bunkó! Szemétláda! Csak erre ment ki a játék, mi?! - káromkodott Fanni is
- Jól néztek ki! És a békák jók voltak? Jut eszembe, a szobátokba mentek be - Tom vihogva
- Ezt nem kellett volna - mondtam teljes komolysággal és Fannira mosolyogtam, ő is visszamosolygott
- Mi van ha sokkot kapunk??? - Fanni
Tettünk Tom felé mindketten egy lépést.
- Tiszta nyálasak vagyunk! - én
Megint tettünk egy lépést Tom elé. És csak léptünk mérgesen, de mosolyogva Tom felé, egyre közelebb. Aztán hirtelen ráugrottunk... xD Tom a padlóra esett, mi meg rá. Elvettük a sapiját és kifutottunk a házból.
- HÉÉÉÉ!!! Ne!!! A sapimat azonnal adjátok vissza, mert megbánjátok! - üvöltözött Tom majd utánnunk futott. Előszörpróbált minket elkapni, de amikor túl közel jutott ahhoz akinél a sapkája volt, gyorsan odadobtuk a másiknak. Tom már tiszta ideg volt... Miért olyan fontos neki egy sapka? xD
- Ez így nem ér! 2 az 1 ellen! - Tom lihegve (a sok futástól xD)
- Kit érdekel? - én
Tom morcosan közelített a ház felé, de az ajtó előtt megállt. Hátranézett és ördögi vigyorral ránkmosolygott. Mi nem tudtuk mire vélni a helyzetet és csak néztük kérdően. Újra előre nézett és elindult, de nem befelé, hanem az ajtó melletti ház falához, ahol egy slag volt. És lehetett engedni hideg/meleg vizet... :S
- NE! Tom visszakapod a sapkádat csak azt ne! - kiáltozott Fanni, de már késő volt. A slag jó hosszú volt, és erősen irányította ránk a jéghideg vizet xD
- Áhh!! Ez hideeeg!! - mondtuk mindketten és elkezdtünk futni
Már vagy harmadjára futottuk körbe a házat, mikor a ház hátulján Tom elkapta Fannit és ráfeküdt, úgy locsolta a vizet az arcába.
- Neeehhh!! - mondta Fanni, már amennyira tudta... xD
Odamentem hozzá és megpróbáltam kihúzni Tom alól, ami nem sikerült jól... Mivel Tom a vízzel a száraz földből sarat csinált, elcsúsztam benne így ráestem Tomra.
- ÁÁÁÁ!!! Baszki!! -ordította Tom
Mi ezt kihasználva, Fanni kimászott alóla és meg lemáztam rólla. De még mielőtt elmentünmk volta, Tomra egy csomó sarat hajigáltunk... De most miért ne? Hamár úgy is tiszta kosz vol midnenki nem mindegy? xD Ebből lett egy sár-víz csata... Jesszus hogy néztünk ki... :S Ráadásul Fanni és én még mindig melltartóban voltunk...
Mikor ezt meguntuk fanni és én elkezdünk szaladni a ház elé, de még egyszer Tomot kibuktattuk, szóval lemaradt. Csak néztünk hátra, mikor jön már Tom is, mikor szerencsésen nekimentem valakinek, akiről "visszapattantam" és ráestem fannira. xD Onnan néztünk fel... Az a valaki Bill volt... Mellette Gustav és Georg. Aztán Tomnak is sikerült ideérnie, de mikor meglátott mindenkit ő is csak állt egy helyben... Billék elég furán néztek ránk... Nem csoda: Fannival melltartóban, és mindhárman tiszta sárosak voltunk... xD
Csend volt. Mindenki döbbenten bámult mindekit. Vagyis csak Bill, Gustav és Georg bámult hármunkat. El tudtam képzelni mi járhat a fejükben: Mi a fenét csinálnak ezek???
- Ti meg mi a francot csináltok?? (mondtam én hogy ilyeneken jár az eszük) - Bill
- Háát... Mi... Tom kezdete!!! - álltam fel és ezért Fanni is felállt. Tom pedig odajött mellénk.
- Igen! Ő dobta be a pólónkba a békákat! Az egész az ő hibája! - magyarázkodott Fanni is
- DE ti meg folytattátok! - Tom
- Mert megérdemelted!!!! - én
- A sapkámat vettétek el!! - Tom
- Te meg leöntöttél minket vízzel! És dobáltat ránk a sarat! - Fanni
- És mindezt csak azért, hogy levegyünk a pólónkat! Amire kénytelenek voltunk! - én
Billék csak néztek ránk, mindig arra aki éppen beszél.
- De ez csak egy vicc volt! - Tom
- Hááát persze! Azért akartad elérni hogy a melltartónkat is levegyük!! - Fanni
- És nézd most hogy nézzünk ki!!! - én
- Akkor sem csak az én hibám!!! - Tom
- A sárcsata és abból kezdődött hogy engem letámadtál! - Fanni
- Az egész vizes ügy meg abból hogy elvettétek a sapimat!! - Tom
- Miért olyan fontos az neked??? Van még 1000! - én
- Mert szeretem a sapijaimat!! - Tom
- Hát akkor légy boldog velük! - bökte oda Fanni undolkul és magával húzva bementünk a házunkba és becsuktuk az ajtót. Igen, ez volt az utólsó szó.

...
- Ezt nem hiszem! Neked az volt a célod hogy levetkőzzenek??? - kérdezte mérgesen Bill tesójától
- Héé, nyugi már! Csak poén akart lenni! nem kell így felhúzni a vizet! - Tom
- Nem?? Mégis mit képzelsz?? Hgy mindekit megkaphatsz akit csak akarsz? - Bill
- Ne már! Én nem akartam tőllük semmit! Különben is, miért csak engem hibáztatsz? - Tom
- Mert kezdted! - Bill
- És?? Mit érdekel az téged hogy mit csinálok és kivel? - mondta mostmár Tom is mérgesen, mire Bill behúzott neki egyet
- Héé! Álljatok le! - Georg
De a fiúk nem hallgattak rá, és egymásnak egymásnak estek... :S
- Haggyátok már abba, nem értitek? - mondta Gustav és lefogta Tomot, Georg pedig Billt
- Most mi bajod van? - Tom
- Hogy mi?? Csak az hogy te nem vagy magadnál! Mindenkit csak kihasználsz!! - Bill
- Én egyáltalán nem használtam ki őket, úgyhogy szállj le róllam! - Tom
Mi persze az előbbi összetűzésből nem tudunk semmit, mert éppen zuhanyoztunk. Mikor befejeztük, felöltöztünk és lehuppantuk a kanapéra.
- Azért jól szórakoztunk... - Fanni
- Hát ja - nevetek
- Nem kellett volna szegényt úgy lebaszni - Fanni
- Igen... Míg a többiek nem jöttek minden jó volt... - én
- ... csak hát szügség volt a magyarázkodásra... - Fanni
- ... és ez lett a vége. - fejeztem be
- Átmenjünk hozzájuk? - Fanni
- Felőlem... - én

Bekopogtunk a fiúkhoz.
- Gyere! - kiabálta egy hang
Bementünk. A fiúk tekinte ránkszegeződött. Éppen chipset ettek közben TV-ztek.
- Mi csak... - kezdtem volna, de hirtelen Bill felállt, megfogta a kezemet és kihúzott a házból

...
- Héé, mivan? - kérdezem értetlenkedve
- Miért vetkőztél le? - Bill
- Mi?? - én
- Miért vetkőztél le??? - Bill
- Először is engedj el - én és el is engedett - Másodszor pedig azért, mert berakta a békát a pólónkba, és nem tudtunk mást csinálni. Különben is, olyan mintha fürdőruhában látott volna minket. Mi ebben a baj?
- De hát még ti szidtátok Tomot emiatt. - Bill
- Igen, de az hirtelen jött. Most akartunk tőlle bocsánatot kérni. mert amúgy jól éreztük magunkat. És most menjünk be - mondtam és be is mentünk

Mikor már mindenki bennt volt, Fanni folytatta azt amibe én belekezdtem:
- Szóval mi csak azért jöttünk hogy, Tom, bocsi. Tényleg nem te vagy a hibás. De igazából jól szórakoztunk. Csak hirtelen jött, és muszály volt magyarászkodni...
- Igen... Bocsi. - mondtam én is
- Haragszol?  - Fanni
- Dehogy haragszok! Rátok nem lehet! - nevet
- Köööszi!! - mondtuk és a nyakába ugrottunk
Aztán valami oknál fogva Fanni ottmaradt Tom ölében, de én Bill ölébe ültem. És úgy néztük tovább a TV-t. Egész estig bámultuk a TV-t, beszélgettünk, hülyültünk. Már csak azért nem mentünk ki, mert nagyon meleg volt. majd holnap :) Georg és Gustav kijelentette hogy mindig beszélnek telón azzal a két lánnyal, akiket még a strandon ismertek meg Magyarországon. És azt is mondták, hogy egyszer majd ők is el fognak jönni hozzánk. Látszólag Tom és Bill élvezte hogy az ölükben ülünk, nem mintha mi nem.. :P Olyan este 11 fele minkeni elaludt, úgy ahogy volt. Na ez szép kis nap volt... xD