Reggel 11 óra (reggel??)
Ma egész nap pihentek a fiúk a koncertre, szóval nem mentünk sehova. Beszélgettünk, elvoltunk. Ezt a napot nem részletezem, mert unalmas és hosszú.
Az esti koncert szuperjó volt. Ezt se részletezem, mert semmi említésreméltó nem történt.
A konci után a fiúk a hotelben ledőltek az ágyukra, és már aludtak is. Ennyi! :S Hi, milyen hosszú nap, mi?!

...
Utólsó előtti nap Párizsban.
Reggel Fanni kelt fel először. Próbált úgy kikászálódni az ágyból hogy ne keltsen fel, de mivel leejtette a telóját, felkeltem.
- Mivan már? - én álmosan
- Bocsi, véletlen volt... Milyen szép az idő, nem?! - Fanni miközben elhúzza a függönyt
- Húztad vissza! Valaki aludni szeretne! - én gúnyosan
- Nem már! Egyedül unatkoznék! Különben is, már 10 óra. - fanni
- 10??? - én
- Igen, 10. - Fanni
- Jólvanna. Akkor én megyek és rendbe teszem magam - állok fel az ágyból
- De én keltem fel hamarabb, először enyém a fürdő! - Fanni és keresztbe tette a kezét
- De kis undok vagy... menjél akkor! Amúgy sztem tök jó volt a tegnapi nap. - én
- Na kössz! Amúgy szerintem is jó volt. Olyan édesek voltak a fiúk... Meg ez a gyönyörű város... Álom... - Fanni
- nem éppen álom... - én
- na, tudod hogy nem úgy értettem - Fanni és ezzel bement a fürdőbe.
20 perc múlva mindketten frissek voltunk. Megnéztük a fiúkat, de még aludtak. Ezért ketten mentünk le reggelizni.
- ott egy szabad asztal - Húz Fanni oda
- Szerinted ma mit fogunk csinálni? - Fanni
- Nem tom, de remélem jó lesz - én
- Ja. Azta... - Fanni nagyokat nézve mögém
- Mivan? - én is mögém nézek
Most jött be a hotelba 3 nagyon jó pasi... :D
- Huhh... - én
Odajöttek hozzánk, mert nem volt más üres asztal.
Mi már azóta reggeliztunk.
- Sziasztok! Ideülhetünk? - pasi 1 (értelmes név, mi?)
- Persze, még úgyis van 3 hely - Fanni
- Mi a nevetek? - pasi 2 (:P)
- Fanni
- Klaudia - mutatkoztunk be
- És nektek? - én
- Jhon (Fanninak tetszett)
- Mark 
- Chris (nekem tetszett)
- Áhh, angolok vagytok? - Fanni
- Igen. - Jhon
- És mit csináltok erre? - én
- Mi csak nyaralni jöttünk ide... - Chris
- És ti? - Mark
- Hát... mi... a Tokio Hotellel vagyunk itt - Fanni
A fiúk csak néztek nagyot.
- Miaz? - én
- A TH-val? A barátaitok? - Jhon
- Jahh, nem a barátaink, úgyértem, barátok vagyunk, de nem járunk vagy ilyenek... Tehát értitek... - Fanni
- Ohh, akkor jó - Chris
- Miért jó - én mosolyogva
Aztán hirtelen a 4 fiút látta meg fanni az ebédló ajtajában.
- Öhm, ott vannak a fiúk - bök Fanni mögém
- Ti meg mi a fenét csináltok? - Bill karbatett kezekkel az asztal előtt a többiekkel együtt
- Oh, persze. Ő itt Jhon, Chris és Mark - mutatom be a fiúkat
- Ők pedig Gustav, Bill, Tom és Georg - mutatja be Fanni nekik a TH tagjait
- Hozzatok széket és üljetek le! - én
A fiúk szó nélkül elmentek székekért és leültek mellénk. Jól nézunk ki: 7 fiú + 2 lány...
- na és ti meddig maradtok? - Chris
- Asszem holnap megyünk tovább Tomékkal. Mert most turnéznak és megyünk velük - Fanni
- Kár... - Jhon
- Az... - én
- Amúgy sziasztok! - köszöntek Chrisék Billéknek
- hello - Billék unottan
- Láttátok már este Párizst? Egyszerűen csodaszép! - én
- Még nem láttuk, de ha akarjátok bemutathatnátok! - Jhon
- Per... - mondta volna Fanni, de Tom közbevágott
- persze hogy nem, mert ma magyünk valahova! - Tom
- Hova??? - fanni és én
- Valahova, titok! - Tom
- Hát, akkor nem megyünk... - én
- Majd legközelebb. - Mark
- Lesz legközelebb? - fanni
- Úgyértem, ha netán valamikor az élet újra összehozna minket... - Mark
- Az jó lenne - Jhon
- Ja! - Chris
- Na, de akkor mi mennénk is városnézésre - Jhon
És már álltak is fel.
- Sziasztok! - köszöntek
- Sziasztok! Jó mulatást! - Fannis és én
- Meglesz! - mondták

...
- Miért viselkedtetek így? - Fanni
- Hogy? - Tom
- Olyan... olyan... hülyén... annyire lenézőek voltatok velük. - Fanni
- És hova mennénk? Sehova! Annyira önzőek vagytok! - én
- DE mi tényleg akarunk menni valahova! - Bill
- Igen? és hova? - én
- BULIBA! - Tom
- Szuper... - mondjuk unottan
- Most meg mi van? - georg
- Ti is ilyenek voltatok... - fanni
- De mi csak jó akarunk... - Gustav
- Aha, biztos... - Fanni
- De ugye jöttök!? - Bill
- Igen. - én

...
Este fél 9.
- Fél óra múlva jöjjetek át készen! - ront be a szobánkba Gustav
- Oké-oké - Fanni
És ezzel Gustav ki is megy.
- Na, ruhaválasztás. Huhh, emlékszel hogy mennyi időt töltöttünk a konci előtti ruhaválasztással...!? - én visszagondolva
- Ja, már tök idegek voltunk hogy elkésünk, meg minden... - nevet Fanni :D
- De most kevesebb időnk van, szóval válasszunk. Milyen típusú legyen? - én
- Háát... dögös! - Fanni vigyorogva
- Azért is, mi?! Jó választás! - én :))
ztán kivételesen 10 perc alatt sikeült kiválasztani (rekord!!!) xD
Mindketten farmerminiben és egy nagy kivágású topban voltunk.
Aztán elkészítettük a sminkünket a újabb 10 percet igényelt.
- 20 perc. Húha, de ügyik vagyunk - húzza ki magát Fanni :D
- Szerintem menjünk - én
- Oké - Fanni. És már mentünk is át a fiúkhoz

...
- Mehetünk! - léptünk be
Ők meg csak bámultak tátott szájjal.
- Mivan? - én
- Így mindenki meg fog titeket bámulni! - Bill
- És? - Fanni és én
- Éééés???? - Bill
- Jajj, nyugi már, mit kell ezen kiakadni? - Fanni
- Jól néztek ki! - Tom - De ha meglátunk egy pasival.. akkor én.... - Tom
- Jó-jó, értettük... De mostmár mehetünk? - én
- Aha - fiúk

...
Buliban
- Kértek valamit inni? - Bill
- Aha - én
- Akkor 6-ot kérünk - Tom a pultosnak
Aztán megittuk azt az alkoholos koktélt, aztán még 2-őt...
- Jösz táncolni? - Tom Fannitól
- persze - Fanni
És bementek a tömegbe. Elég jól táncoltak, jól néztek ki együtt.
- Bill te jössz? - én
- Öhm, nem... én nem - Bill
- mert?
- Nincs kedvem...
- Aha - én
- Guatav nézd azt a 2 jó csajt - Georg
- Nem semmik, gyere - Gustav
Azzal Bill meg én maradtunk ott.
- Ő... mindjárt jövök - Bill és elment
- Jössz táncolni? - kérezte egy angol pasi
- Háát... megyek! - én és felálltam
Bementünk a tömegbe és táncolni kezdtünk.
- Mi a neved? - pasi
- Klaudia. Neked?- én
- Justin - hát akkor a pasi neve Justin :)
- Angol vagy ugye? - kérdeztem
- Aha, te? - Justin
- magyar - én
- Aha, értem - Justin
Aztán hireteln kezdett a zene tiszta discos lenni. És hírtelen magáhot húzott. A csípőnk már összeért. Akkor gondolom értitek hogy az ...-ja is hozzámért (persze ruhában! nem félreérteni). És gy táncoltunk tovább eléggé vadon... Egyre jobban simultunk egymáshoz... egyre vadabbak voltunk...
Melletünk Fanni és Tom táncolt. Teljesen ugyanúgy mint mi Justinnal. Ugyanúgy egymáshoz simultak meg minden (nem mondom el mégegyszer xD). De Fanni nem szólt rá Tomra, mert tudta hogy ilyen.
Viszont Tom a seggét is tapizta Fanninak. Ő ezt is hagyta. Aztán Justin is elkezdett tapizni...
- Héé, mit csinálsz? - kérdezem vigyorogva
- Baj? ő édesen
- Nem. - én
- Akkor jó! - Justin kajánul
Eközben Bill visszajött, látta hogy nem vagyok ott és körülnézett... Meglátott minket, Tomékat is...
Látta hogy milyen vadul, és egymáshoz simulva táncolunk...
"Ezt nem hiszem... Hogy lehet ilyen? Én megölöm ezt a hülyét (Justinra értette)! Hogy mer vele táncolni?? Ráadásul így... Áhh, ezt nem hiszem el...." - gondolta Bill elképesztően dühösen. De vissza bírta fogni magát. Egyszercsak eltűntünka szeme elől...
- Nem akarsz hazamenni? - Justin
- Hát, felőlem mehetünk. - én
- Oké, hol laksz? - Justin
- Egy hotelben, itt, nem messze - én
- Szuper - Justin

...
Utcán.
- Huhh, ez jó volt - én
- tetszett? (a tánc) - Justin
- Persze! Rég éreztem már ilyen jól magam. - én
5 perc séta után.
- Itt is vagyunk! - én
- felkísérhetlek? - Justin
- persze - én
Aztán már a hotelszobában voltunk.
Bejött, az ajtót pedig becsukta. Egyre jobban közeledett felém, én meg léptem egyre hátrébb...
Már a falnak támaszkodva álltam. Aztán hírtelen a csuklómnál a falhoz nyomott és megcsókolt...
- Várj... - mondom alig hallhatóan
De ő tovább csókol. Idővel már én is viszonoztam...
A csókból smárolás lett, egyre vadabb...

... Billéknél. Már az utcán kerestek engem
- Hol lehet? - Bill - Látáátok azzal a köcsöggel?? - mérgesen
- Héé, nyugi Bill! Nem lesz semmi baja... -nyugtatja Tom
- Mivan az a szemét bántani akarja?? - Bill
- Hidd el, nem fogja, nyugodj meg. Lehet már rég a hotelben van, egyedül. - Gustav
- És ha nem egyedül van? - Bill
- Figyelj ő nem olyan. Hidd el, nem lesz semmi.  - Fanni
- De.. ahogy táncoltak... - Bill
- Mi is úgy táncoltunk Fannival, és nincs semmi baj - Tom
- De az más, ő egy idegennel táncolt úgy - Bill dühösen

...
Már vagy 5 perce smárolunk... és akkor... valakikhírtelen berontanak...
És meglátnak minket... Még mindig a falhot dőlve smárolunk...
- TE MEG A FRANCOT CSINÁLSZ EZZEL A KÖCSÖGGEL??? - Bill nagyon mérgesen
- Közöd? - én
- Közöm? Nagyon sok közöm van!! - Bill ordibálva
- A barátod? - Justin
- Nem, dehogyis... Nincs barátom! - én
- Akkor meg mé' ütöd bele az orrodat abba hogy mit csinál a másik?? - Justin Billtől gúnyosan
- Mert nem akarom hogy ilyenekkel szemetekkel találkozzon akik csak kihasználják! - Bill
- ha én szemét vagyok akkor te meg BUZI!!!! - Justin
Erre Bill bevert egy jó nagyot a srácnak.
- Ne! Bill! Te magadnál vagy?? - én ordibálva
- Jól vagy? - Guggolok le Justinhoz
- Asszem jobb ha megyek - Justin
- Ne, várj, Justin, várj! - kiáltok utánna, de már elment...
Kimentek a többiek is, csak Bill és én maradtunk bennt...
- Bazd meg Bill! Mire volt ez jó?? Mi neked ebből a hasznod??? - én dühösen
- Képzeld én csak féletelek az ilyen köcsögöktől akik kihasználnak!!! - Bill ordibálva
És ezekután csak ordibáltunk egymással...
- Tudod mit? Te vagy a köcsög! Nem ő! Te csak ne szólj bele az én életembe!! Semmi közöd hogy mit, mikor és kivel csinálok, érted??? Az én életem az enyém, azt csinálok vele amit akarok, nem tiéd!! - én
- Tudod, igenis sok közöm van ahhoz hogy kivel fekszel le! - Bill
- Mi? te meg mi a francról beszélsz?? - én értetlenkedve
- Hogy miről?? Szerinted?? Ha egy perccel is később jövünk, már az ágyban lennétek! - Bill
- Mi? Te komolyan azt képzeled hogy ilyen vagyok?? Hogy lehetsz ilyen bunkó? Attól hogy smárolok vele, nem azt jelenti hogy többet akartam tőlle! Érted? - én
- De ő többet akart tőlled! Mit gondolsz miért jött fel? Biztos nem csak azért hogy smároljon... Meg ahogy táncoltatok... Undorító amit veled művelt! - Bill
- Áhh, érteeem én! Akkor mehetsz át Tomékhoz is és szidd le Fannit, mert ők is ugyanúgy táncoltak! tessék! mehetsz! mire vársz még? - én
- De az egész más! Tom nem idegen, de az a szemét tök idegen volt és... - Bill
- és mi?? mi közöd neked ahhoz hogy kivel vagyok? Te csak ne mond meg hogy mit csináljak! nem is értem mit keresek itt... tudod mit?? haza fogok menni, az első géppel holnap repülök! És csakis miattad! - én és már mentem volna ki, de megfogta a kezemet
- Engedj el! - én
- Nem! Nem engedem hogy itthagyj! - Bill
- Engejd el! nem hallod? - én - amúgyis má' mé' ne hagynálak itt?
- Azé' me' nem! - Bill
- Elegem van abból hogy beleszólsz az életembe!!! Vegyük csak a reggelt, vagy most a bulit!!!! Ha már másokkal vagyunk képesek lennétek bármire! Annyira önzőek vagytok és... és... - én
- és mi? - húzott magához
- és marhára féltékenyek! - én
- Mi? Egyáltalán nem vagyok féltekény! - Bill nevetve
- Akkor meg hagyd hogy járjam a magam útját - én
- Én hagynám! ha jó utat járnál, de ha így haladsz olyan olyan leszel mint Tom! - Bill
- És mégis milyen Tom? - én
- Olyan hogy csak egyéjszakás kalandjaid lennének! - Bill idegesen
- Hányszor kell neked elmondani hogy én nem akartam a pasitól az ég világon semmit. És én SOHA nem fogom szeretni a futókalandokat! - én
- Akkor ez mégis mi volt??? - Bill
- Te... te... tudod nagyot csalódtam benned! Azthittem te sose gondolnál ilyet róllam! hagyj engem békén! ÖRÖKRE! Elegem van! Hogy lehetsz ilyen bunkó? Te élheted az életedet, de én nem??? Elegem van belőled! Még jó hogy meg nem tiltod hogy egyedül kilépjek a hotelból.... - én a sírás határán
- Tudod mit? Ezt is megtiltom!  Egyedül nem léphetsz ki az utcára! - Bill dühösen
- Szörnyű alak van - én. Kinyitottam az ajtót, persze hogy mindenki ott hallgatózott...
De én csak egy fejcsóválás kíséretében sírva kirohantam a hotelból egy közeli parkba.
leültem egy padra és csak sírtam...
"nem hiszem el... Hogy lehet ennyire... ennyire szemét. Mit szól ő bele az én életembe? Semmi köze hozzá! Akkor meg? Nem értem... Én.. én nem akartam semmit Justintól... Legalábbis, ha ő akarta volna, én visszautasítottam volna... Hogy gondolhat ilyet róllam? Nem értem, nem értem. Ő csak hagyja hogy a saját utamat járjam. Az oké hogy tördőik velem meg minden..., de... ez már túlzás. És.. azt sem értem hogy miért érzek melegséget, furcsát, jót... amikor a közelemben van... Már semmit sem értek. lehet hogy tényleg csak féltett? Dehát olyan féltékeny. Na de nézzük a jó oldalát: nem kell elmondom Fanninak az egész vitát, mert élőben hallotta." - gondolom magamban és a végén már mosolygok...

...
- Már hajnali 2 óra van!! Mégis hol lehet?? - idegeskedik Bill
Szegény Tom már majd megőrül tőlle...
- Nuygi, biztos gondolkozik... vgy valami.. - Tom
- Nyugi?? Amikor a buli után kerestük akkor is ezt mondtad! és mi volt? egy idegen szeméttel smárolt - Bill és leült az ágyra
- Figyelj! Szerintem azért kicsit durva voltál, és most nagyon megbántottad... - ül le mellé Tom - Szerintem, bocsánatot kéne kérned tőlle
- De... - Bill
- Semmi de! - Tom
- Azt mondta hogy hagyjam békén örökre és... és hogy elege van belőlem... - Bill - Biztos már valahol boldogan nevet,nem is érdeklem...
- jajj tesó! Neked mindig is zűrös volt a szerelmi életed... - nevet Tom
- Kössz, ez megnyugatat... - Bill gúnyoson
- Jólvan na, boccs - Tom - De biztos nem gondolta komolyan!
- Talán tényleg durva voltam, de én tényleg csak féltettem - Bill
- Oké, oké! Majd ezt szépen megbeszélitek holnap! - Tom
- De, ugyan... szóba se fog velem állni... amit a fejéhez vágtam... amit gondoltam rólla... annyira bunkó vagyok... - mérgelődött Bill - és még azt is mondta hogy holnap az első géppel repül
- Nem megy sehova! Akkor már pakolna! Hidd el, az 100%-ig biztos hogy nem megy sehova. Kiheveri! - Tom
- hajj, remélem... nem akarom elveszíteni... - Bill
- Ahogy én ismerem, egy nyugodt kis helyen ül, és nemsoká hazajön, hidd el. Reggelre már itt lesz. De most aludj! - Tom
- Remélem - Bill és ezzel mindketten befeküdtek a két hatalmas franciaágyukba és egyből aludtak. Már mindenki aludt.

...
"Vajon most mit csinálhat? Megbánta vagy nem? Nem, nem hiszem. Hiszen, én is elég durva voltam. Túlságosan is felfújtam a dolgot. Bevallom, tudtam hogy Justin azt akarja, de én nem...
Talán holnap bocsánatot kéne tőlle kérnem. Nem, nem! Hadd szenvedjen csak a drága!" - újra mosolygok miközben gondolkodok és fárasztalak ezzel titeket :D - "Nem tom miért, de már hiányzik... Hiányzik a jóéjt puszija, az édes mosolya, a csillogó szemei... hajj, mi van velem?" - gondolkoztam tovább mosolyogva és felálltam, majd a hotel felé vettem az irányt. 5 perc múlva már a hotel előtt álltam.
Bementem a hotelba. Megálltam Billék szobája előtt, de mentem tovább a mi szobánkba. Mikor bementem Fanni már mélyen aludt. Gondoltam megpróbálok úgy megfürödni hogy nem keltem fel. Ami szerencsére sikerült is, így nem kellett hajnali 3-kor magyarázkodnom. :D
Befeküdtem az ágyamba és már aludtam is. Mivel nagyon későn feküdtem le, nagyon sokáig aludtam. Pedig már holnap délután 2-kor indultunk a következő állomásra.

Hogy mit hozott a holnap, azt a kövi részből megtudod. Azért ez szerintem jó kis rész lett! :P Várom a véleményeket a vk-ba!
Folyt. köv.