14. rész

Végül csak nem sikerült a zuhanyzás, de sikerült végre elaltatnom, de csak miután megígértette velem hogy én is itt alszok, és nem hagyom egyedül. Mivel azért én is ittam, és álmos is voltam, hamar elaludtam mellette.

___________________________

6. nap
Másnap reggel arra ébredtem, hogy kicsit fáj a fejem, és hogy valaki rugdos -.- Lassan kinyitottam a szememet, és a mellettem fetrengő Billre pillantottam.
- Bill… - bökdöstem, mire félig kinyitotta a szemeit – Jó reggelt.
- Mi…? – ült fel ijedten – Te mit csinálsz itt?
- Öhmm…gondoltam hogy nem fogsz emlékezni semmire sem – mosolyodtam el kicsit
- Áh, nagyon fáj a fejem – szisszent fel – Mért mi történt este? Ugye…
- Nem. – vágtam közbe – Elmentünk bulizni, te berúgtál, mentél a saját fejed után, akármit is mondtam. Végül hazajöttünk és te minden áron azt akartad hogy maradjak veled.
- Ahha. Értem… - itt egy kicsit elhallgatott, fintorgott egyet és folytatta – Sarah átvert. Ezért rúgtam be. Hogy elfelejtsem.
- Ami sikerült is, de a részegség sem tart örökké. – én – Szerencsére. Nehéz eset voltál – tettem hozzá
- Mért? – kérdezte mosolyogva
- Hát mikor rendeltél piát, az enyémet is már majdnem megittad. Aztán mikor hazajöttünk, le akartalak zuhanyoztatni, de nem engedted. Kérdezted hogy van-e cigim. Aztán megígértetted velem hogy veled maradok este és nem hagylak egyedül. Meg egy csomó hülyeséget mondtál… -én – Megkérdezted tőlem tök hülye fejjel hogy „Te tényleg modell vagy?” – utánoztam ahogy mozgott és beszélt
- Oh…bocsi – húzta el a száját
- Semmi-semmi – rázom a fejem
- Többiek? – Bill
- Mielőtt eljöttünk küldtem nekik egy sms-t. Nem tom mikor értek haza – én
- Jah. Neked van valami gyógyszered fejfájásra? – Bill
- Öhm…nincs, de elmehetek venni – én
- Megyek veled – Bill – De kéne valami szerelem ellen is.
- Sajnos az ellen nem tudok Önnek szolgálni – mosolyogtam fejcsóválva
- Pedig az ellen is kéne már valamit feltalálni. – Bill – Nah, de menjünk már, mert szétrobban a fejem.
- Oké, de nem muszáj velem jönnöd – én
- De, megyek – Bill
- Ok, akkor lezuhanyzok, átöltözök meg minden. Aztán mehetünk – én
- Oké – Bill
Átmentem, halkan benyitottam a szobánkba. Máté még nagyban aludt. Asszem Tomot inkább nem nézem meg hogy alszik-e, mert nem akarom megzavarni egy csaj csalódottveszekedését sem Tommal. Gyorsan lezuhanyoztam, elővettem egy sárga rövidgatyát egy fehér, ezüst feliratos pólóval, valamit csináltam a hajammal hogy azért normálisan álljon. Alapozó, szájfény, fekete spirál, felkaptam a táskámat és már halkan mentem is vissza Billhez.
- Kész vagy? – mentem be kopogás nélkül
- Igen – jött ki a fürdőből, először alaposan végigmért ^^, majd folytatta – telefonáltam a recepcióra, de nekik nincs gyógyszerük.
- Öhm…ez furcsa – néztem meglepetten, mert azért szerintem alap dolog hogy egy ilyen hotelben legyen min. fájdalom csillapító gyógyszer :S
- Akkor menjünk? – Bill
- Ahha – bólogatok
A hotel ajtajában már egy testőrvárt minket.
- Kitty, ő Saki, Saki, ő Kitty – mutatott be minket egymásnak
- Szia – én
- Szia – Saki
- Neki is velünk kell jönnie, mert testőrök nélkül sehova sem mehetünk – húzta el a száját Bill. Még mielőtt kimentünk felvett egy baseboll (nemtomhogykellírni) sapkát és egy mindent takaró napszemcsit. A haja is teljesen ki volt neki vasalva.
- Akkor most Sarahval mi lesz? – kérdeztem, mert már nem hagyott nyugodni a téma :S
- Nem tudom…ma fel akarok hívni és megbeszélni vele ezt az egészet. – néz a betont, amin megyünk
- Oké – bólogatok
- Neked ma nem kell bemenned? – Bill
- Nem, szerencsére. Nincs most hozzá hangulatom. Holnap kell bemenni, mert elkészülnek a képek. – én
- Jah, értem – Bill – Gondolom majd a bemutató előtt 1 héttel kell majd sűrűbben bejárni
- Jól gondolod – bólogatok – Ti meg utána mentek turnéra?
- Igen. Vagyis…nem turné, mert kb másfél hónap, és már június közepe fele újra itt leszünk – Bill
- Ahha – én
- Akkor ti most maradtok, vagy nyáron jöttök vissza? – Bill
- Hát én vissza akarok majd jönni. Ha kell, Máté nélkül, de én nyáron szeretek nyaralni, nem tavasszal – húzom el a számat
- Mért? Szinte ugyanaz a kettő – húzza fel Bill a fél szemöldökét
- Nem. Nyáron sokkal melegebb van és valahogy szabadabbnak érzi magát az ember – én
- Jah…Nekünk ilyenkor nagyon sok munka van. Télen szoktunk „nyaralni” – Bill
- Telelni? – nevetek
- Igen. De valami nagyon meleg helyen – Bill
- Jaaaah! Az más! Azt hittem elmentek síelni a hegyekbe, vagy nem tom – vigyorgok
- Dehogyis! Mi ahhoz túl lusták vagyunk – nevet
- Az igaz. Elég fárasztó tud lenni az a dolog is – én
- Jah – Bill
Ekkor megcsörrent a telóm. A kijelzőn a Máté név állt.
- Szép jó reggelt! – köszöntöttem
Am már délután 2 volt >.<
- Kössz…Neked is – Máté kómás hangon – Hol vagy?
- Billel megyünk gyógyszertárba – én
- Mert? – Máté
- Nah menjél zuhanyozni! Szerinted? Gyógyszerért talán… - forgatom a szemem
- Jaaah – esett le neki pár másodperc múlva
- Jaaah bizony! – én gúnyosan
- Nah, hozzatok nekem is pár doboz gyógyszert.
- Oké, szija – ezzel le is tettem
- Máté volt? – kérdezte Bill, mivel magyarul beszéltünk
- Igen…mondtam neki hogy megyünk a gyógyszertárba, erre megkérdezi hogy „Mert?” Nah mondom…jólvan – nevetek
- Akkor ő is túlihatta magát – Bill
- Ki nem? – én
- Nah itt vagyunk – állt meg Bill előtte
Bementünk és vettünk két doboz fájdalomcsillapítót, hogyha esetleg későbbre is kéne.
- Akkor most veszünk Red Bullt hogy bevegyem – Bill
- Nem tudod lenyelni anélkül? Különben meg…gyógyszer energiaitallal? – vigyorgok
- Mért ne? – mosolyog
- Nah látod, este is inkább ittál volna pár liter Red Bullt, és akkor most nem itt lennénk – én
- De azért jó volt este – Bill
- Mire emlékszel? – nevetek
- Biztos jó lehetett – javította ki magát mosolyogva

Folyt. Köv.